A tóról
Elhelyezkedés:
A tó magyar-horvát-szlovén hármashatár mentén helyezkedik el, Zala Megyei Muraszemenye község közigazgatási területén, külterületen található a Mura folyó hullámterében. A Mura kanyartól 150 méterre található.
A tó közvetlen közelében több holtág is található, ingatlanát körbe rét-gyep határolja. Északra tőle, légvonalban 300 méterre található a település és az M70-es autóút, délre pedig a Mura folyó.
A terület természetvédelmi oltalom alatt áll, Natura 2000 védelmi előírások vonatkoznak rá.

Megközelíthetőség:
Az M70-es autóútról és a Letenye-Lenti 4 számjegyű útról 1 km-en belül megközelíthető a Muraszemenye község Alsószemenye településrészen át, mely a tótól 400 métere található. Megközelítése a falurésztől 064 hrsz-ú kavicsos útról lehetséges. Melyről a Mura kanyar és a Hódvár kikötő is megközelíthető.

A tó koordinátái: 46°28'00.4"N 16°38'28.3"E (46.466780, 16.641192)

Története:
A népköztársaság idején az 1960-70-es években beindult az építkezési kedv, ennek köszönhetően jelentős igény keletkezett a kavicsra. Az akkori Szemenyecsörnye elnevezésű községi központú TSZ nyitotta meg a bányát a Mura völgyében. A kitermelés évtizedeken át folyt dobókanalas kotróval. A termelés 1980-as évek elején leállt, máshol került megnyitásra a bánya. A tavat eztán a horgászok vették kezelésbe, több horgászegyesület is horgásztatott rajt. 
Rendszerváltás után egy bányavállalkozó kezébe került az ingatlan, de bányászat nem történt, majd az elmúlt években többször gazdát cserélt.




Tavak:
Az ingatlan tojásdad alakú, észak-dél irányban egy belső út szeli ketté. A vízfelület 8,24 ha. A tavak átlagmélysége 2 méter.
A mederfenék változatos szabdalt.
A vízen tavirózsa, tök, hínár is található, de a tófelület ötödét teszi ki a vegetáció csúcspontján.
A tavak mentén tölgyek, nyarak és füzek találhatók, illetve járulékos bokrok. 
A tórendszer igen érzékeny a Mura vízállására. A folyó és így a talajvíz emelkedésénél a tó vízszintje is emelkedik (hidrosztatika miatt), mely gyorsan, pár óra alatt megjelenik. Apadása viszont sokkal lassabb, mint a folyóé, akár több hétig is elhúzódik. Kedvező hatása, hogy oxigéndús, friss víz is érkezik a tavakba.
II. fokú árvízvédelmi készültségnél már a folyó befolyik délkeletről a tóba, mely halakat hozhat és vihet is.
A tavak alja nagyrészt kavicsos, de az áradások miatt jelentős az iszapos rész is. A vize a kavicsos részeken friss, oxigénben dús, a kieső részeken iszapos, sok növényzettel és kevés oxigénes állapot jellemzi, holtág szerűen. 

A tórendszert 3 tó alkotja. A nagyobb tó (Odin tó) 4,31 ha vízfelülettel rendelkezik, az úttól nyugatra található. A vízfelület délen egy kiöblösödött részt tartalmaz, északra elnyúlik a beszűkült tó felülete kettő közt egy félsziget található. Az északi része holtágszerű, itt nyár végére a hínár miatt horgászatra nem vagy nehezen alkalmas. Az úttól kelet felé egy 3,3 ha-os tó (Thor tó) található, tőle délre 0,63 ha-os kisebb tó (Loki tó) található.

Élővilág:
Madarak:
A területen mind az erdei, mind a vízi élőtérhez köthető fajok jelen vannak. Jelentős az énekes madár populáció is. Vízimadarak közül a tőkés és csörgőréce, a hattyú, nádirigó, fekete gólya és szürke-gém, bakcsó a jellemző fajok. A területen szinte Magyarország összes ragadozó madara is megfigyelhető, így a rétisas, ölyvek, vércsék. Vándorlási időszakban ludak, darvak is megjelennek.
Emlősök: 
A tavakban vidra, hód, pézsmapatkány és hermelin is előfordul. A fás részeken nyuszt, görény menyét is előfordulhat. Természetesen szép az apróvad állomány is fácán és vadnyúl tekintetében, illetve azok ragadozója a vörös róka is. A környező területeken jelentős állománya van őzeknek, gímszarvasnak, vaddisznónak, melyek a tavakra inni is lejárnak. 
Halak:
A halfaunára egyrészt a jelentős telepítés hatására meghatározó a sudár ponty (régies nevén nyurga), illetve a balatoni keszegfélék. De tekintve a tó korát hatalmas murai pontyok, kilós feletti (Lapát) dévérek is megtalálhatóak, melyek a Murából is költöztek ide. A ragadozóállomány zömét az élőhely adottságai miatt is a csuka adja. De jelentős a süllő állomány, illetve a szürke harcsa is.
Bár ökológiai szempontból nem kívánatos, de horgászati szempontból élvezetes pecát nyújtó fekete sügér is szintén jelen van a vízben. Jelentős számban, akár 2-3 kg-os mérettel is.

Alsószemenyei Öreg-tó

A kavicsbánya-tó a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet ásványi anyag bányászata során jött létre az 1970-es és 1980-as években. A bányaművelés során a magas talajvíz feltöltötte a területet, melynek vízszintjét mindenkor a Mura-folyó vízállása határozza meg, az a kavicságyon keresztül emeli vagy csökkenti a tó vízszintjét. Az alkalmazott technológia miatt a partmenti területeken sekély, kifutó vízterek éppúgy megtalálhatóak, mint a meredeken letört partok. A meder egyenetlen, az átlagos vízmélység 1 és 4 méter között változik.  A kavicsbánya-tó halállománya már a bányaművelés alatt kezdett kialakulni a vízimadaraknak és a Mura-folyó áradásainak köszönhetően. 

Koordináták: 46°28'00.4"N 16°38'28.3"E (46.466780, 16.641192)

Közösség

 
 
 

Partnereink



Tackle Bait

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.